Lisztmánia | Nélkülem | Egyszer visszatérsz
Lisztmania
Zachár Lóránd Lisztmániája egy különös térbe viszi a nézőt, melynek helyszíne a képzelet világa. Egy megfoghatatlan lét melyben az elismert művész, a körül rajongott zenei géniusz megjelenik korunk világában, hol az értékek sokszor érthetetlenül keverednek össze. Az emberi teljesítmények és alkotások háttérbe szorulhatnak sok esetben a média sekélyes, álhírekkel nyüzsgő “hősei” - celebei elismertsége mögé.
A "Lisztomania" Heinrich Heine kifejezése, amit némi gúnnyal használt egy újságcikkében. Arra utalt, hogy Liszt az 1840-es évekbeli koncertvirtuóz pályafutása abnormális reakciókat váltott ki rajongóiból. Liszt volt az első megasztár, aki tudatosan építette föl imázsát, először adott elő szólóhangversenyt, ahol kizárólag ő lépett fel, oldalra fordította a közönségnek addig háttal álló zongorát, és tűzijáték szerű virtuozitásával, mély átélésével elkápráztatta még ellenségeit is. De ő mindezt nem az öncélú magamutogatás kedvéért tette, hanem a művészet erejének és társadalmi megbecsülésének emelését akarta elérni.
Koreográfus: Zachár Lóránd
Fényterv: Földi Béla
Táncolják: Sághy Alexandra, Hörcher Noémi, Yvette Levine, Maria José Borges, Marika Trucci, Marika Masuda , Varga Donát, Varga Bendegúz, Matthew Bell, Damien Ledenon
Nélkülem
Maria Callas előadásában énekelt áriájához egy díva képe társul.
A díva egy olyan túlfűtött lelkületű személyiség, aki széles skálán mozgó érzelmeit felnagyítva tárja a világ elé. A díva narcisztikus, gyakorta szélsőségesen hisztérikus karakterét eredendően szeretet hiány táplálja. Sóvárgás a szeretetre, szerelemre, elfogadásra. Miközben fűti a becs vágy, rajongásra áhítozik. Folytonos kétség és önigazolás között őrlődik. A jelenségről, illetve karakterről nem csupán művészekre vonatkoztatva beszélhetünk. Alapvető célom volt láttatni és mozgásba fogalmazni a zene által megjelenített karaktert. Egy művész, egy díva vívódása önmagával és a színpaddal. Egyben megrázó, ironikus és szarkasztikus látomás. Az elengedés, a búcsú gyakorta fájdalmas és nehéz feladat, kiváltképp egy érzékeny lelkületű művész, még inkább egy díva számára. De mégis, eljön az idő, amikor menni kell. Time to go...
Koreográfus: Egerházi Attila
Fényterv: Földi Béla
Táncolja: Hörcher Noémi
Egyszer visszatérsz
Az emberben rejlő egyetemes vágy és a világ megismerésére és felfedezésére irányuló kíváncsiság, mindig újabb és újabb ismeretszerzések felé hajtja. A hely, azonban, ahol születtünk a kultúra és a gyökerek mágnesként húznak vissza a szülőföldünkhöz.
Koreográfus: Jiri Pokorny
Fényterv: Loes Schakenbos
Táncolják: Sághy Alexandra, Yvette Levine, Marika Masuda, Varga Donát, Varga Bendegúz, Matthew Bell, Damien Ledenon