Sámán, táltos, jós, orákulum, mind természetfölötti erővel rendelkeznek, akike t a feladatra természetfölötti lények választanak ki. A jövőt taglaló állandó kérdések az emberi közösségek örök feladványai. Az ember folyamatosan kapaszkodókat keres, visszanyúl az ősi tanokhoz, amik pozitív megerősítést adhatnak: közösségi erő, rítusok, szakralitás, hagyományok. De a világunk és az emberi társadalom szélsőségei mindig elérik, hogy ezek a kultúrák, emberi törekvések elmúljanak. Ezen gondolkozik a szerző, ennek a miértjén, értelmén, vagy értelmetlenségén, egyfajta gondolatébresztő előadást tár a nézők elé.

A cél elgondolkodtatni a nézöt,h egyéni felelősségvállalás es közösségi erő nélkül nem várhatjuk a szép jövőt.Annyi negatív jóslat született már és ezek a jövendölések önbeteljesítő hatással bírnak. A koreográfus is felvillantja saját belső félelmeit az emberiség jövőjével kapcsolatban. Orákulum, beavatás, rítus, transz, orgia, ostorerdő, kiűzetés, vezeklés, újrakezdés, összefogás, kettészakadt világ Tókos Attila az előadásban az autentikus tánc és ritmusvilág őserejét fuzionálja a Budapest Táncszínház modern-kortárs formanyelvével. Egy olyanfajta táncos egységet alkotva, ahol az archaikus körtáncokban rejlő őserő megjelenítése a cél, amely képes magával ragadni bárkit és bármit, ami az útjába kerül.

Előadják: Levinne Yvette, Rafaelle Maria, Jose Borges, Marika Masuda, Marika Trucci, Matthew Bell, Sághy Alexandra, Tókos Attila, Varga Bendegúz, Varga Donát

Támogatók: Nemzeti Táncszínház, KIM, Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest Táncszínházért Alapítvány